Hazai e-kereskedelmi piac: A helyzet

2008. May 6. g.imre

A kedvező folyamatok ellenére sajnos még mindig nagyon kicsi a magyar e-kereskedelmi szektor – erről beszéltem a nemrégiben megrendezett E-business Symposium 2008 rendezvényen, ahol többedmagammal a hazai és nemzetközi e-commerce aktuális helyzetéről és kihívásairól tartottunk előadásokat. (Az előadásom PPT formátumban letölthető a bejegyzés végén található linkről.)

Mielőtt azonban rátértem volna a konkrétumokra, a rendezvény első előadójaként fontosnak tartottam, hogy egyáltalán tisztázzuk az e-commerce fogalmát, és megpróbáltam különválasztani az e-business témakörétől. Az e-kereskedelem vagy e-commerce azt jelenti, hogy elektronikus rendszeren keresztül történik a tranzakció, az e-businessnek ez viszont nem feltétele. Gondoljunk csak egy interneten keresztül meghirdetett ingatlanra, amelynek sikeres adás-vétele azután nem a weben zajlik le. De vajon tényleg ennyire egyértelműek a határvonalak?

Fel is hoztam néhány példát: a webshopok és aukciós portálok természetesen az e-commerce piacba sorolandók, de az ár-összehasonlító oldalak – mint amilyen a Sanoma által üzemeltett Kirakat.hu is – az említett szempont szerint már határesetnek számítanak: van, aki az e-commerce-be sorolja, míg mások nem, mondván a tranzakciók jellemzően nem az adott oldalon történnek. Látszik, hogy ezek a határok némiképp összemosódnak, de talán érthető, hogy miről beszélek, és az, hogy egy nem teljesen e-commerce-hez besorolt site is hozzájárulhat az e-kereskedelmi piac fejlődéséhez.

Ezután az e-kereskedelem gyakorlati működését egy holland médiavállalat esete alapján mutattam be. Egy értékláncon keresztül fejtettem ki, hogy az e-kereskedelem, az e-business és az e-marketing dimenzióban miket tud elérni egy nyugati médiacég. Letöltés alapon hirdetést értékesít, vagy átkattintás alapon potenciális vevőket közvetít. Jellemző a piac helyzetére, hogy Hollandiában egy letöltésért 0,15 eurót fizetnek. Ha a hirdetés utazás kategóriában jelenik meg, akkor ez felmehet akár 20 euróig is, amennyiben már konkrét utat adnak el. Persze Hollandiában sem mindegy, hogy melyik szegmensről beszélünk, ez az érték felmehet akár 3000 euróig is. Ugyanakkor a dolog megint nem ennyire egyértelmű, mert néha csak foglalunk az utazási portálokon, és nem feltétlenül fizetünk is elektronikusan, például bankkártyával.

Nemzetközi és hazai helyzet

A konferencián utaltam arra is, hogy Európa és az Amerikai Egyesült Államok e-piaca szinte egyforma fejlettségi szinten van, ugyanakkor Magyarország – EU-tagság ide vagy oda – az Európai Unió keleti tagállamaihoz, de még az Unión kívüli egyes európai államokhoz képest is jelentős elmaradásban van az e-commerce költésekben a kiskereskedelmi költésekhez viszonyítva. Ezt támasztják alá a statisztikák, például a rendezvényen szintén jelenlévő GKIeNet adatai és a személyes tapasztalataim is. A régióban átlagban 2,3 milliárd euró (körülbelül 570 milliárd forint) volt az e-kereskedelmi költés tavaly, míg ugyanez a szám itthon 0,18 milliárd (45 milliárd forint) körül alakult. Nem állunk jól az internetes vásárlások gyakoriságát illetően sem.

A románokhoz képest talán nem, de a szlovákokhoz, a csehekhez, a lengyelekhez képest biztosan hátrébb vagyunk, és nem is igazán internet-penetrációban, hanem az e-kereskedelemben. Ott viszont nagyságrendekkel. A már internetet használók között jóval nagyobb arányban vannak azok, akik vásárolnak is, mint nálunk, és ennek köszönhetően számtalan e-kereskedelmi site óriási árbevételt ér el.
Az egyik ilyen sikersztori, amit megemlítettem, a lengyelek Allegro aukciós site-ja, ahol szinte mindennapos dolog liciten vásárolni, csakúgy, mint nálunk a nagy hírportálok vagy a felkapott közösségi site-ok látogatása – ez látszik az oldalletöltésekből és a költések mértékéből is. És a trend már évek óta érvényesül, olyannyira, hogy 2003-ban, mielőtt az Allegro-val partnerségre lépve a Sanomában elindítottuk a TeszVesz licitoldalunkat, elképedtem, hogy Lengyelországban ilyen komoly, „eBay” működik.

Idehaza viszont egyelőre távol vagyunk attól, hogy a fél ország interneten aukciózzon! És ezt nem lehet pusztán csak azzal magyarázni, hogy a lengyel kereskedőbb nép, mint mi vagyunk!
Internetkultúra, minőség szempontjából sajnos úgy fest, hogy van még hová fejlődni – igaz, mi azért itt a Sanomában bizakodók vagyunk.

Úgy gondoljuk, hogy a helyzet az elmondottak ellenére nem drámai, sőt némi javulás is megfigyelhető, illetve várható a közeljövőben. Elég, ha visszautalok a Szonda Ipsos és a Kirakat.hu termék-, ár és bolt-összehasonlító portálunk közös kutatására, ahol kiderült, hogy a felnőtt magyar lakosság 5 százaléka, azaz közel 400 ezer ember vásárolt most karácsonykor valamilyen ajándékot interneten keresztül. A vásárlók 86 százaléka pozitív tapasztalatokat szerzett, illetve szép számban tájékozódnak karácsony előtt a weben keresztül. Az is látszott a felmérésből, hogy azok, akik interneten vásárolnak, jóval magasabb összeget költöttek, mint a kutatásban résztvevő nem internetezők.

Vagy egy másik érdekesség, hogy a TeszVesz.hu portálunk az elmúlt időszak egyik legjobban növekvő terméke lett. Látogatottsága 30-40 százalékkal nőtt egy év alatt, árbevétele pedig a korábbi négyszeresére ugrott. Igaz, hogy a bázis alacsony, de azért így is évi 100 millió forintot hoz, ami nem rossz – és ez még mindig hétről-hétre nő!

Felvillantottam néhány slide-ot arról is, hogy jellemzően miket vásárolnak a hazai és külföldi fogyasztók online. Nagy, lefelé mutató nyilakkal utaltam arra, hogy melyek azok a termékkategóriák, amelyeket nem annyira vásárolunk még idehaza. A legnépszerűbb termékkategóriák közé tartozik többek között a biztosítási szolgáltatás, az élelmiszer, az irodaszer-taneszköz, a könyv, a ruházat, a számítástechnikai és telekommunikációs eszköz, az utazási szolgáltatás.

Tudtátok-e, hogy ma Magyarországon körülbelül 1900 legális webáruház üzemel? Megvan-e a bizalom az internetes kártyahasználat iránt? Ha további érdekességek is érdekelnének a konferencián elhangzottakról, számtalan helyen olvashattok róla. Például itt, vagy itt. Illetve innen az előadásom teljes egészében letölthető: v304-01gi_ebuisness

Mit gondoltok, hogyan lehetne még jobban felpörgetni a hazai e-kereskedelmet? Írjátok meg véleményeteket, kommentáljátok bátran az olvasottakat!

Kategória: Kirakat, online média, rendezvény, TeszVesz  |  1 hozzászólás

Egy hozzászólás érkezett

  1. vecseilaszlo írta: -

    Én azt gondolom, hogy nálunk nemcsak a digitális írástudatlansággal van probléma (lásd eBefogadás), hanem egy olyan területtel is, melyről nem nagyon esik szó. (vagy legalább is én nem nagyon futottam még bele)
    Ez pedig a szakképzés. Ahhoz hogy jó eKereskedők és webáruházak legyenek, szükségesek a jól felkészült szakemberek, akik tudják mit is jelent az az elektronikus értékesítés.
    Tisztelet a kivételnek, de idehaza nagyon sok webáruházban csak azt látni, hogy kihelyezik a termékeket és várják, hátha vesz majd valaki valamit. Pedig tudjuk, hogy ez itt nem működik. Ez a hozzállás tipikus offline gondolkodásmódot takar, de ezzel az onlineban nem lehet előbbre jutni.
    Itt pont fordítottan kell gondolkodni: azt kell kikutatnom (és nem kitalálnom!), a statisztikák elemzéséből megtudnom, hogy (kis túlzással) melyik vevőmnek mit kell ajánljak a lehető legnagyobb konverzió és forgalom elérése érdekében. Tehát nem nekem kell várni a vevőt, hanem pont nekem kell a vevő elébe mennem.
    Ehhez pedig szakértelemre van szükség, olyan szakértelemre, mely pontosan tudja hogy a repertoárból mikor mit kell előhúzni: ismeri és átlátja az ekereskedelmi folyamat teljes egészét. Így tud releváns és sikeres lenni.

    Szerintem pont ilyen szakemberek hiányoznak itthon. Vagy legalábbis ilyen szakemberek képzése.
    Ön mit gondol?

Szólj hozzá Te is!

Megjegyzés: A hozzászólásokat moderátor ellenőrzi, amely eltarthat egy ideig. Kérjük ne küldd újra a hozzászólásodat.