Online újságíró lennél? Neked szól ez a post!

2009. July 24. Webmaster

Idén is várja a hallgatókat a Sanoma Budapest Médiaakadémia II. évfolyama! Szeptember 10-ig lehet jelentkezni az újságíró-iskolánk II. évfolyamára, ahol többek között online újságírást is tanulhatsz.

sbmaElsősorban a média iránt érdeklődő friss diplomásokra számít az iskola igazgatója, Balázs-Piri Krisztina. Olyan fiatalokra, akik posztgraduális képzésben szeretnének részt venni, és gyakorlatiasabb ismeretekre vágynak annál, mint amit ma általában a hazai médiaképzés nyújtani tud.

Az iskola júliusban zárult első évét 35 hallgató végezte el a meghirdetett négy kurzus (szórakoztató női magazin újságírás, szériőz újságírás, online újságírás és látványesztétikai kurzus) valamelyikét.

A legjobbnak bizonyult hallgatók külsős munkatársként továbbra is kapcsolatban maradnak a Sanoma Budapest online és offline magazinjaival – így a frissen végzettek közül már a nyár folyamán 10-12-en rendszeresen publikálnak a Sanoma Budapest magazinjaiban és site-jain (például a FigyelőNeten), de megpályázhatnak olyan munkaköröket is, amelyeket csak belsős munkatársainak hirdetünk meg.

A Sanoma Budapest Médiaakadémia kétszer három hónapos, összesen száznegyvennégy tanórát tartalmazó képzést, majd egy egyhónapos – százhatvan órás – szerkesztőségi gyakorlatot kínál, a tanfolyam elvégzéséről oklevelet ad hallgatóinak. Az első, hetvenkét órás szemeszterben az iskola az elméleti alapokra helyezi a hangsúlyt, míg a második, ugyancsak hetvenkét órás, gyakorlati félévben már specializációban történik a képzés. A kiscsoportos, valódi műhelymunkát biztosító foglalkozások keretében négy kurzus indul: szórakoztató-, szeriőz- és internetes újságírás, valamint egy vizuális ismereteket oktató, kiadvány-esztétikai osztály.

Lezárásképpen egy egyhónapos gyakorlaton kell részt venniük a hallgatóknak, akik a helyszínül szolgáló szerkesztőséget a kurzusvezetőik tanácsára választhatják ki a Sanoma Budapest gazdag portfóliójából.

A Sanoma Budapest Médiaakadémia igazgatója Balázs-Piri Krisztina újságíró, tőle származik az iskola koncepciója. A szakember negyven éve foglalkozik újságírással. Pályája kezdetén munkatársként, később újságíróként, majd főszerkesztő-helyettesként a Világ Ifjúsága című képes magazinnál dolgozott, majd az Ifjúsági Magazin főszerkesztője lett. Alapító-főszerkesztője az 1995-ben, akkor még a VNU, 2000 óta a Sanoma Budapest gondozásában megjelenő Meglepetés című női hetilapnak, majd elindítója volt a Beau Monde című havilapnak, és megújítója a Nők Lapja Évszakoknak.

Az előadásokat és a gyakorlati órákat elsősorban a Sanoma Budapest újságírói, szerkesztői és művészeti vezetői tartják, de az iskola számít néhány külső, meghívott médiaszakemberre is.

Az iskoláról, a jelentkezés módjáról minden fontos információ megtalálható a http://mediaakademia.sanomabp.hu oldalon.

Kategória: online média  |  Nincsenek hozzászólások

Az FN új főszerkesztője

2009. June 18. Webmaster

Orosz Györgyit nevezte ki az FN élére a Sanoma Budapest Zrt. A 43 éves szakember július 20-tól irányítja a hírportál szerkesztőségét. A korábbi főszerkesztő, Szabados Balázs, az év elején vált meg az FN-től.

Orosz Györgyi, az FN új főszerkesztőjeOrosz Györgyi 15 évet töltött közszolgálati és kereskedelmi televízióknál. Személyében a Sanoma Budapest olyan szakembert választott a pozícióra, aki remekül fogalmaz képekben és mozgóképekben is.
“Imádom a televíziót, főleg az alkotást, de míg az a múlt és a jelen, addig az online médiában látom a jelent és a jövőt. Ezért nem volt kétséges, mit választok” – nyilatkozta kinevezésekor az új főszerkesztő.

Orosz Györgyi 2000-től két éven át felelős szerkesztője és egyben műsorvezetője volt az MTV Ma reggel és Naprakész műsorainak, és szerkesztette az Aktuális adásait. 2002 óta ugyancsak a közszolgálati csatorna Az Este című hírháttér-műsorának felelős szerkesztőjeként a napi adás megszervezése mellett a riporterek, műsorvezetők és a napi szerkesztők munkáját irányította. Emellett szerkesztőség-vezetőként felelt a teljes műsor menedzseléséért, kialakításáért, valamint a munkatársak fejlesztéséért.

A szakember az Államigazgatási Főiskolán diplomázott, elvégezte az MTV posztgraduális média-iskoláját, és a CEU üzleti karának több posztgraduális képzésén is szerzett oklevelet.

Kategória: FN24, online média, sajtóközlemény  |  Nincsenek hozzászólások

Videólázban

2009. March 20. Webmaster

A megjelenés alapú internetes hirdetések kattintás, illetve action alapra kerülésével egy időben egy új hirdetési forma bontogatja szárnyait: a videós tartalmakhoz kapcsolt megjelenések.

Az internetes megjelenésekre jellemző kezdeti szkepticizmusra a piac – némileg túlreagálva – a kattintás, majd később az action alapú hirdetésekkel válaszolt, mely a reklám image tartalmát mintegy megsemmisítve adott minden eddiginél értékalapúbb felületet és lehetőséget a hirdetők kezébe. A világgazdasági válság ezt a trendet felgyorsítva a maradék CT alapú hirdetési állományt is action alapúra terelte, miközben a hirdetők világszerte a következő állomásként a netes videótartalmakat nézték ki maguknak.

A saját tartalom az eladható

A jelenlegi helyzetkép nem kevés ellentmondást rejt magában. Miközben a környező országokban szárnyal az internetes videótartalmak népszerűsége, addig a Google által 2006 októberében 1,6 milliárd dollárért vásárolt Youtube videós hirdetési felületei konganak az ürességtől. „A felhasználók által készített, feltöltött tartalmak és a saját, szerkesztőségi videók között egy óriási különbség van: ez utóbbi tartalma és minősége ellenőrizhetetlen, ezáltal az értékesítés is számos problémával néz szembe, amikor egy videó megosztó oldalon próbál videós hirdetéseket eladni” - véli Nagy Gergely, a Sanoma Újmédia-divíziójának lapigazgatója. „A saját videók előtt, után vagy közben megjelenő hirdetésekkel kapcsolatban azonban a kiadók minden tekintetben tudnak felelősséget vállalni az egyes reklámok megfelelő célzásáért és minőségéért is a hirdetők felé” – tette hozzá Nagy.

Az internetes videó tartalmak előnyei a tévés hirdetésekkel szemben a hagyományos értelemben vett megjelenés alapú print és online hirdetések közötti relációval szemléltethető. Míg a televízióban eladott hirdetések eléréseinek száma (reach) alapvetően egy becsült számon alapul, addig az interneten a videónézések száma mellett a megtekintések ideje, illetve a végigjátszások is mérhetők. Ugyanakkor az elektronikus médiában megjelenített kreatív hirdetési formákra nem vonatkoznak az ORTT által előírt szabályok, így gyakorlatilag bármilyen kreatív hirdetésről is legyen szó, annak megvalósítása a gyakorlatban mindössze idő és pénz kérdése. Ez utóbbi azonban még akkor sem fog a tévés tarifaárak közelébe sem menni, ha például a hirdető megmondja, hogy csak azon videós tartalmak előtt akar hirdetni, amelyekben elhangzik a „mobiltelefon” szó. Egy új technológiával ugyanis az egyes videók a bennük elhangzó szavak alapján is targetálhatók, ami olyan eszközt ad a hirdetők és a kiadók kezébe, ami minden eddiginél hatékonyabb megjelenéseket tesz majd lehetővé az interneten.

„Cégünk 2007 óta foglalkozik beszédfelismeréssel, jelenleg valamennyi nagy tévétársasággal, online kiadóval és rádióval folytatunk a tárgyalásokat annak érdekében, hogy kereshetővé tegyük az egyes magyar videós tartalmakat a világhálón” – fogalmaz Béky Miklós, a Digital Natives Kft. ügyvezetője. „A mindroom.hu szövegfelismerő rendszert folyamatosan tanítjuk az egyes témákhoz kötődő szavak, kifejezések, nevek felismerésére, melynek köszönhetően ma már átlagosan 75-80 százalékos pontossággal tudjuk felismerni az egyes videókban elhangzott szavakat.

Ugyanakkor a számítógépen megtekintett videós hirdetések hátránya alapvetően a számítógép használatából eredő, kevesebb ráfordított időből ered. A trendek azt mutatják, hogy a fejlődő országokban átlagosan egy felhasználó valamivel több mint 5 órát tölt netes videónézéssel havonta, ami a televízió esetében lényegesen több. Ugyanakkor az internet impulzus-érzékenysége miatt a felhasználók több mint 70 százaléka elkattint akkor, ha egy videó előtt hirdetést lát. Ez már rövidtávon is az olyan kreatív hirdetési formákat helyezi előtérbe, mint a rollover, vagy az egyedi lejátszók kialakításának lehetősége.

Online stratégiák

A videós tartalmakhoz kapcsolt hirdetések mellett a listings-alapú hirdetések kerülnek egyre inkább előtérbe – felelte kérdésünkre Nagy Gergely. Az online média használói túl tudatosak ahhoz, hogy a tévéhez hasonlóan észleljék a hirdetéseket. Éppen ezért az egyes médiatulajdonosok azon dolgoznak, hogy az egyes tartalmakhoz olyan szolgáltatásokat (webáruház, affiliate megállapodások) rendeljenek, amelyek az olvasóban nem tudatosítják az üzleti modell hátteret és gyakorlatilag a tudtuk nélkül fizetnek azért az egyes kiadóknak a szolgáltatások ellenértékeként. „Cégünk három éve ismerte fel a lehetőséget a listings-alapú együttműködésekben, aminek köszönhetően évente közel 25-30 százalékkal nő az internetről érkező vásárlók száma és közel 15 százalékal az internetes értékesítésből származó árbevételünk” - avat be Takács Zsolt, a GSM Takács Kft. ügyvezető igazgatója. – „A videós hirdetésekkel májusban indulunk Magyarországon, ami mellett a mobilkóddal ellátott print felületeket próbáljuk ki kiegészítő felületként” – tette hozzá.

D.M.

Nemzetközi trendek

2008 decemberében Franciaországban 26,7 millió felhasználó nézett videót az interneten, egy néző átlagosan 92 videót tekintett meg egy hónap alatt. Ez az előző negyedévhez képest 5,4 százalékos növekedést jelent. A videónézések hossza is nőtt: míg tavaly szeptemberben egy átlagos francia netező 369 percet töltött internetes videók megtekintésével, addig ez decemberre 386-ra ugrott. Németországban 2007-ről 2008-ra tíz százalékkal nőtt az internetes videók népszerűsége, tavaly decemberben több mint 28 millióan néztek rövidfilmeket számítógépükön. Az amerikai piac szintén szignifikáns növekedést mutat: 2008 decemberében tavaly 14,3 milliárd videót néztek meg a felhasználók, mely több mint 13 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest. (Ahogy azt már megírtuk itt a blogban, valóságos videóboom van a Sanoma Újmédia-divízió háza táján is január óta, ami februárban is tovább folytatódott. A tavaly decemberi ~170.000-et követő januári 270 ezres videóindítási szám után februárban már 470 ezren indítottak el videós tartalmat site-jainkon.)

Kategória: online média  |  Nincsenek hozzászólások

Brehm enciklopédia egyetlen szalvétasarkon – itt a totális médiakonvergencia!

2009. February 20. t.szepvolgyi

A két legnagyobb hazai mobilszolgáltató és az Újmédia-divízió Mobilmédia üzletágának összefogásával itthon is kitört a mobilkód-láz! Egy idehaza még újnak számító technológiáról van szó, amely a Távol-Keleten és Skandináviában már valódi őrületté vált. A mobilkódok segítségével ledőlhetnek az egyes médiatípusok közötti falak, végre megvalósulhat az igazi médiakonvergencia! A papírújságok olvasói a mindig náluk lévő mobiltelefonjuk segítségével, mindössze egy gombnyomással a cikkekhez, hirdetésekhez kapcsolódó multimédiás tartalmakhoz (például videókhoz) is hozzáférhetnek, de semmi akadálya annak sem, hogy a tévéképernyők előtt ülők vagy egy nagy óriásplakát mellett elhaladók jussanak interaktív tartalmakhoz.

A mobilkód egy olyan grafika, ami arra való, hogy a telefon segítségével további információkhoz, értékes tartalmakhoz juthassunk hozzá. Ehhez mindössze az ingyenes kódolvasó szoftverre van szükség, amit fel kell telepíteni a telefonra. Ez a legegyszerűbben úgy tehető meg, ha SMS-t küldünk a 17660-as számra. (Ezt a T-Mobile és a Pannon ügyfelei tehetik meg egyelőre.) A szolgáltató ezután egy válasz SMS-ben elküldi a kódolvasó program linkjét, amelyet díjmentesen fel lehet telepíteni a telefonra. A két operátor a bevezetés ideje alatt még a letöltéskor keletkező adatforgalmi díjat is elengedi. Ez a kis szoftver egyébként nem csak erre a kampányra jó, tehát ha legközelebb ilyen kóddal találkozunk, ezzel mindig megfejthető a kód, amivel egy teljesen új világ nyílik meg a mobilkészülék-használók számára. Ezt láthatod az alábbi videónkon is.

Próbáld ki!
Ha a blogbejegyzésben szereplő kódot a telefonra feltelepített olvasóprogram segítségével megnyitod, akkor a FigyelőNet mobilos verziójára juthatsz. Ilyen kódokat egyébként nagyon egyszerűen és ingyenesen lehet generálni, például ennek a weblapnak a segítségével.

Mobilkód-láz
Hamarosan ugyanolyan köznévvé válhat idehaza a mobilkód kifejezés, mint az SMS. A mobilkód (vagy ahogy szülőhazájában a japánok hívják, a „QR Code”) ugyanis rendkívül kényelmessé teszi az egyes médiatípusok közötti átjárást. Ez különösen annak tudatában fontos, hogy idáig például egy újságban említett weboldalra legfeljebb úgy juthattak el az olvasók, ha kézzel bepötyögték a készülékükbe a sokszor hosszú internetcímet. Talán érthető, ha az emberek ezt nem annyira kedvelték, és a hirdetett weboldalt végül nem túl sokan keresték fel.

Úgy gondoljuk, egyedülálló, hogy a mobilkódok magyarországi elterjesztése érdekében a három vállalat – köztük az egymással versenyben lévő két mobilszolgáltató, a T-Mobile és a Pannon, valamint a Sanoma mint médiacég -, képes volt összehangolni tevékenységét, és a hosszú távú előnyök kiaknázása érdekében egységesen áll ki az idehaza eddig alig ismert technológia népszerűsítéséért. Ennek érdekében közös kampányt indítottunk, amelynek célja a mobilkódok megismertetése, illetve a kódok felismerésére szolgáló program elterjesztése.

A technológia hivatalos hazai bevezetéséhez a Sanoma magazinjaiban (többek között az FHM-ben, a Story-ban, a Best-ben, a Meglepetésben és a Nők Lapjában) és online site-okon folyamatosan helyezünk el mobilkódokat. A kampányt nyereményjátékkal kapcsoltuk össze, a kódokban ugyanis luxusutazásokat, laptopokat, mobilkészülékeket rejtettünk el. A játékban résztvevők csak elhúzzák a készüléküket a kód felett és ezzel a mozdulattal regisztrálnak is az adott országba szóló utazás sorsolására. A kódolvasás során derül ki, hogy az utazás a lehetséges helyszínek közül hová szól. (Természetesen csak úgy lehet a kódot beszkennelni, ha a telefonban elindítottuk a kódolvasó alkalmazást.)

Randizás vizuális hackeléssel

A mobilkódok óriási lehetőséget jelentenek a fogyasztóknak és az őket elérni óhajtó vállalatoknak, illetve mindenkinek, aki közvetlen kapcsolatot szeretne teremteni másokkal, hogy friss információkat, tartalmakat osszon meg. Egy olyan nyitott platformról van szó, amihez mindenki csatlakozhat. Dönthet például úgy egy étteremtulajdonos, hogy ezentúl az étlapjának sarkára elhelyez egy ilyen mobilkódot, amivel azután a vendégek a mindenkori napi menüt láthatják a telefonjukon. Hollandiában ma már a menő szórakozóhelyeken csak egy kis kártyát osztogatnak, amin egy kinyomtatott mobilkód található, és amin keresztül a fiatalok bármikor lekérdezhetik telefonjukon az aznap esti fellépők listáját. Japánban a mobilkódok használata mára akkora divat lett, hogy fiatalok egyszerűen a karjukra tetováltatnak honlapjukra mutató kódokat, vagy olyan ruhát húznak, ami a Facebook adatlapjukat teszi így mobiltelefonnal elérhetővé.

A mobilkódok számtalan felhasználási lehetőségének csak az emberek fantáziája szabhat határt. Néhány évvel ezelőtt például a Pet Shop Boys az Integral című videóklipjét építette mobilkódok köré. Ezekkel a kódokkal azután a rajongók eljuthattak egy olyan internetoldalra, ahol az együttes további üzenetei voltak megtalálhatók.

Egy másik ügyes húzás, hogy piros lámpánál várakozó autósoknak egy felirat nélküli, mobilkódot tartalmazó papírzsebkendő csomagot adnak át, amit a dugóban várakozó kíváncsi autósok egyből dekódolnak. Ráadásul ma már az is megoldható, hogy egy óriásplakáton vagy magazinban megjelent mobilkódot megfejtve közvetlenül megrendeljünk egy pulóvert, vagy a Figyelő nyomtatott hetilapban a cikkekhez kapcsolódó látványos videókra mutató kódokat helyezzünk el. Tehát teljesen élővé, valósidejűvé tehető a kapcsolat a (print) médium és a befogadó ember között. Ezen a Youtube-videón például azt láthatjuk, amint valaki egy kirakat előtt elhaladva, mobilkódok segítségével megrendeli a kiszemelt terméket.


A mobilkódba egyébként több ezer karakternyi információ sűríthető bele, például egy webcím vagy akár egy szöveg, telefonszám is. A jövőben tehát számíthatunk arra, hogy a névjegyeken is megjelennek ezek a kis ábrák. A lehetőségek azonban ennél is sokrétűbbek, hiszen azáltal, hogy a telefon linkeket is be tud olvasni, akár a teljes Brehm enciklopédiát is el lehet rejteni egy ilyen képben. Sőt Párizsban az információs táblákon elhelyezett mobilkódok segítségével azt is megtudhatjuk, hogy hol tart a következő metró.

Remélhetőleg itthon is számos alkalmazási terület veszi majd birtokba az új technológiát. Mindenesetre a hazai mobilkód-láz terjedésére utal, hogy a kampányakciónk február 2-i kezdete óta eltelt rövid idő alatt máris jelentős számban töltötték le az olvasó programot, illetve fejtették meg a lapjainkban eddig megjelent kódokat.

Hogy tetszik a mobilkód-technológia? Ti kipróbáltátok-e már? Hozzánk hasonlóan Ti is nagy lehetőséget láttok benne? Most is leírhatjátok véleményeteket!

Kategória: mobil, online média, Szolgáltatás, Technológia  |  Nincsenek hozzászólások

Száguld a Vezess, csúcsot dönt a Nők Lapja Cafe

2008. November 6. Webmaster

Amerikának új elnököt, a száguldó cirkusznak, a Forma-1-nek új világbajnokot, a Vezess.hu-nak pedig látogatottsági csúcsokat hozott az elmúlt néhány nap. Az eddigi rekordot is magasan túlszárnyalva, 82.073-nál ált meg a Medián Webaudit “mérőszerkezete” hétfőn, de a keddi nap látogatószáma is a második legmagasabb az autós site életében, amely hosszú idők óta kiemelten kezeli a F1-et.

Szintén jó hírek érkeztek a Nők Lapja Cafe háza tájáról: november 4-én, kedden 194.699 egyedi látogatóval újabb csúcsot döntött a közkedvelt női site-unk is.

Kategória: Nők Lapja Cafe, online média, Vezess.hu  |  Nincsenek hozzászólások

A pénzügyi válság hatása az online-ra

2008. October 26. g.imre

Vajon milyen hatással lehet a pénzügyi válság az online iparágra? Erről kérdezett nemrégiben a Magyar Televízió technológiai magazinja, az InfoGeneráció 2.0 az Internet Hungary-n Tihanyban. A pénteken délután sugárzott felvételen arról beszélek, hogy hosszútávon, 3-4 éves periódusban strukturális változásokra számítok, mert a hirdetőknek ma már kötelező jelen lennie az interneten, így inkább a más, kevésbé hatékony és költségesebb médiumokban való költést fogják csökkenteni. A részletek a videón, 8:20-tól!



forrás: MTV InfoGeneráció 2.0, 2008.10.24. 13:00

Kategória: online média  |  Nincsenek hozzászólások

Ahogy mi látjuk: merre tart a hazai internetes piac?

2008. July 23. sz.krisztian

Az idén a tartalomszolgáltatók körében elsőbbséget élveznek a nagy sportesemények, így valamennyi jelentősebb szereplő kiemelten foglalkozott a labdarúgó Európa-bajnoksággal, és várhatóan így lesz ez az olimpia esetében is. A FigyelőNetnél például különleges melléklettel készültünk a nyár eleji foci EB-re, és néhány napja az olimpiai oldalunkat is elindítottuk, ahol szinte mindent megtalálhatnak a sportrajongók a korábbi ötkarikás játékoktól kezdve az augusztus 8-án kezdődő pekingi csapatok összetételén át természetesen az eredményekig. Mivel az időeltolódás miatt a Kínában zajló eseményeket élőben csak éjszaka lehet követni, azoknak, akik ezt nem tehetik meg, az internet lehet az első számú információs platform.

Egy másik megfigyelhető trend az is, hogy a tartalomszolgáltatók nyitnak a nők felé. A hölgyek fokozott internetes aktivitását a Sanománál már korábban felismertük – többek között a Nők Lapja Cafe hangsúlyosabb szerepet kapott és érdekes kutatási adatokat is tartalmazó oldalt indítottunk az internetező nőkről -, de tapasztalataim szerint a kezdeti gyengébb próbálkozások után a vetélytársak is egyre igényesebb tartalmat kínálnak hölgyek számára.

Fontos jelenség még, hogy egyre nagyobb szerep jut a bulvártartalmaknak. A már meglévő portálokon igyekeznek egyre több ilyen jellegű hírt közölni, illetve új, erre a témára kihegyezett oldalakat hoznak létre. Lásd például StoryOnline

Ti hogy látjátok, melyek a legfőbb trendek a hazai interneten? Bátran kommentáljátok a bejegyzésünket!

Kategória: Általános, FN24, Nők Lapja Cafe, online média  |  2 hozzászólás

Utánpótlás-képzés az online és nyomtatott magazinok számára

2008. June 18. Webmaster

Idén novemberben elindul a Sanoma Budapest újságíró-iskolája, a Sanoma Médiaakadémia (SMA). A képzéssel Magyarország egyik legnagyobb médiavállalatának az a szándéka, hogy a nyomtatott és az online lapkészítés fiatal tehetségeit kinevelje, átadva nekik a professzionális, modern tartalom-készítés ismereteit. Az SMA kis létszámú, komoly szakmai alapkövetelmények mentén válogatott hallgatói körrel indul. A gyakorlati kurzusok legjobbjainak az iskola visszatéríti a tandíjat. A legígéretesebbeknek a Sanoma Budapest állást ajánl, de minden végzett újságíró-jelölt karrierjét nyomon követi.

Magyarországon becslések szerint évente mintegy tízezer hallgató vesz részt egyetemi szintű vagy felsőoktatási intézményen kívüli kommunikációs képzésben. Ezek jelentős része viszonylag keveset nyújt a speciális, gyakorlati újságírói ismeretekből. A Sanoma Médiaakadémia a mennyiség helyett a minőséget tartja szem előtt, amikor is csak a legígéretesebb jelentkezőket, előzetes tervek szerint mintegy harminc főt vesz fel a novemberben induló professzionális lapkészítő kurzusaira.

Az SMA koncepciójáról

A Sanoma Budapestnél közel hétszázan végeznek médiához kötődő munkát.  A kiadó munkatársai komoly gyakorlati tudással rendelkeznek, a modern lapkészítés műhelytitkainak tudói. Segítségükkel a médiavállalat mára több évtizedes tapasztalatot halmozott fel a nyomtatott és az internetes tartalom-előállítás terén.

Az idén ősszel induló Sanoma Médiaakadémia most ebből a szaktudásból kíván minél többet átadni fiatal tehetségeknek: az iskola strukturált, professzionális, jórészt gyakorlati képzést nyújt, alaposan megszűrt hallgatói körének, amelyből a Sanoma Budapest a legjobbaknak állást is kínál. Az SMA célja nem a profitszerzés, hanem az utánpótlás kinevelése; az iskola modellje alapvetően az önfenntartásra épül.

Az SMA képzési rendszeréről

A Sanoma Médiaakadémia kétszer három hónapos, összesen száznegyvennégy tanórát tartalmazó képzést, majd egy egyhónapos – százhatvan órás – szerkesztőségi gyakorlatot kínál, a tanfolyam elvégzéséről oklevelet ad hallgatóinak.

Az első, hetvenkét órás szemeszterben az iskola az elméleti alapokra helyezi a hangsúlyt, míg a második, ugyancsak hetvenkét órás, gyakorlati félévben már specializációban történik a képzés.  A kiscsoportos, valódi műhelymunkát biztosító foglalkozások keretében négy kurzus indul: szórakoztató-, szeriőz- és internetes újságírás, valamint egy vizuális ismereteket oktató, kiadvány-esztétikai osztály.

Lezárásképpen egy egyhónapos gyakorlaton kell részt venniük a hallgatóknak, akik a helyszínül szolgáló szerkesztőséget a kurzusvezetőik tanácsára választhatják ki a Sanoma Budapest gazdag portfóliójából.

Az SMA szakmai vezetéséről

A Sanoma Médiaakadémia igazgatója Balázs-Piri Krisztina újságíró, tőle származik az iskola koncepciója. A szakember negyven éve foglalkozik újságírással. Pályája kezdetén munkatársként, később újságíróként, majd főszerkesztő-helyettesként a Világ Ifjúsága című képes magazinnál dolgozott, majd az Ifjúsági Magazin főszerkesztője lett. Alapító-főszerkesztője az 1995-ben, akkor még a VNU, 2000 óta a Sanoma Budapest gondozásában megjelenő Meglepetés című női hetilapnak, majd elindítója volt a Beau Monde című havilapnak, és megújítója a Nők Lapja Évszakoknak.

Az ősszel startoló iskola szakirányú kurzusait Szabó Éva, a Sikk vezetőszerkesztője, Ács Gábor, a Figyelő rovatvezetője, Jakab Kriszta, a Nők Lapja Cafe és a WellnessCafe főszerkesztője, illetve Kemény Zoltán tervezőgrafikus-tipográfus irányítják. Az előadásokat és a gyakorlati órákat elsősorban a Sanoma Budapest újságírói, szerkesztői és művészeti vezetői tartják, de az iskola számít néhány külső, meghívott médiaszakemberre is.

Az iskola szakmai felügyeletét kiadói grémium végzi. Tagjai: Szabó György vezérigazgató, Pintye László magazindivízió-igazgató, Gerentsér Imre újmédiadivízió-igazgató, Jakab Kriszta és Ómolnár Miklós főszerkesztők.

Kategória: Általános, online média, sajtóközlemény  |  Nincsenek hozzászólások

Növekszik az internetes vásárlás 2008-ban

2008. May 23. istvan.racz

2008-ban csökken a vásárlási kedv – negatívan érintve a mobiltelefonok, a cipők és a ruházati termékek piacát -, de növekszik az interneten keresztül vásárlók száma és a vásárolt termékek körében is további bővülés várható – derül ki a Kirakat.hu és az NRC legújabb kutatásának eredményeiből. Az idei évben online úton a legtöbbet utazásra, üdülésre és notebook vásárlására terveznek költeni átlag 150 ezer forint értékben a 18 éven felüli magyar internetezők.

A Kirakat.hu és az NRC piacelemző cég 1000 fős mintán végzett, online kérdőíves közös kutatása 2008. április 25. és 2008. május 5. között a 18-69 éves magyarországi internetezők vásárlási szokásait, internetes vásárlásait vizsgálta, felmérve a 2008-as terveket is.

Meglepő módon a netező férfiak alaposabbak a vásárlás előtt
A felmérés szerint a magyar internetezők igen tudatosak: 90 százalékuk tájékozódik vásárlás előtt az adott termékről. Az elsődleges és meghatározó információforrásuk az internet (81%), de az áruházak akciós, hirdetési kiadványait is sokan (57%) végigböngészik a döntés előtt. Érdekesség, hogy a vásárlás előtti tájékozódás inkább jellemző az – interneten tájékozódók közt többségben lévő – férfiakra, illetve a magasabb végzettségűekre.

A kutatás adatai szerint azok, akik a vásárlásaik előtt tájékozódnak, ezt meglehetősen gyakran teszik: kétharmaduk hetente legalább egyszer utánanéz valamilyen terméknek az interneten, egyharmaduk pedig hetente többször is informálódik ilyen módon. A heti egyszeri tájékozódás egyébként leginkább a 40-49 évesekre jellemző.

A magasan képzett fiatalokra jellemző az online vásárlás
A felmérés szerint az internetezők többsége (60%) vásárolt vagy rendelt már egy vagy több alkalommal valamilyen terméket az interneten keresztül. Ez a vásárlási mód azonban leginkább a fiatalabb korosztályra, a magasabban képzettekre, a budapestiekre és a férfiakra jellemző. A 18-29 évesek közel fele, a 30-39 évesek körében 43% azok aránya, akik az elmúlt évben interneten vásároltak.

Az elmúlt egy évben bonyolított vásárlások esetében különösen jelentős a különbség az egyes demográfiai csoportok internetes vásárlásait tekintve. Azok körében, akik intenzívebben élnek ezzel a lehetőséggel, és akik számára ez a jövőben is egyre jelentősebb alternatívát jelent, az internetes vásárlás lehetőségeinek kiaknázása növekvő tendenciát mutat.

Döntő többségben a pozitív tapasztalatok az online vásárlás során
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az interneten vásárlók körében a tapasztalatok túlnyomó többsége kifejezetten pozitív. A neten vásárlók 70%-nak csak pozitív élményei vannak a vásárlással kapcsolatban, 29% jó és rossz benyomásról egyaránt be tud számolni, míg azok aránya, akik kizárólag negatív tapasztalatot szereztek, csupán 1 százalék. Az esetleges hiányosságok között az interneten való vásárlással kapcsolatban a leggyakrabban a késedelmes szállítást említették, illetve azt az esetet, amikor az interneten elérhető információkra alapozott várakozásoknak a termék nem felelt meg. Az interneten történő vásárlás legfontosabb előnyeként a vásárlók 96%-a a kényelmet említi, melyhez szorosan kapcsolódik a 91% által említett időre történő kézbesítés. Gyakorlatilag azonos arányban (77-78%) említik továbbá az udvariasságot, a pontos tájékoztatást, valamint azt, hogy ilyen módon a bolti árnál olcsóbban jutottak a termékhez.

A vásárlási kedv visszaesése kontra az internetes vásárlás növekedése
A 2008-as évre tervezett vásárlások összességében az előző évi tényleges vásárlásokhoz képest visszaesést vetítenek elő. A műszaki termékek piacán a legjelentősebb csökkenés az előző év slágertermékét, a mobiltelefont (2007: 56%, 2008: 23%), valamint a CD, DVD lemezeket (2007: 53%, 2008: 19%) érinti. Az egyéb cikkek esetében a legnagyobb visszaesés a cipők (2007: 77%, 2008: 53%) és a ruházati (2007: 76%, 2008: 57%) termékek terén várható.

A vásárlási szándék általános csökkenése ellenére az internetes vásárlás terén nem csak hogy nem kell visszaeséssel számolni, de a vásárlási kedv nagy valószínűséggel növekedni fog. A műszaki termékek piacán 2008-ban – az előző évivel közel azonos arányban (11%) – a számítógépekhez tartozó eszközök a legnépszerűbbek, hasonlóan a cd-hez, a dvd-hez (9%) és a %mobiltelefonhoz (7%). Növekvő tendenciát mutatnak azonban a digitális fényképezőgépek (2007: 3%, 2008: 7%) továbbá a tv, a videokamera, a laptop, a PDA és a navigációs eszközök internetes beszerzésének aránya. A nem műszaki jellegű termékek piacán a könyvvásárlás kivételesen kedvelt, a második, interneten leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás pedig a szállásfoglalás. A felmérés azt mutatja, hogy az internetezők körében 2008-ban megőrzi, esetleg valamelyest növeli méretét az utazással, pihenéssel kapcsolatos termékek piaca.

Az internetes vásárlás várható bővülése 2008-ban
A 2007-es interneten keresztüli vásárlásokhoz viszonyítva a vizsgált termékek, szolgáltatások körülbelül felét szignifikánsan nagyobb arányban tervezik vásárolni 2008-ban az internetezők, továbbá a már gyakrabban az interneten keresztül vásárolt termékek körében is további bővülés várható. A felmérés szerint az idei évben online úton a legtöbbet utazásra, üdülésre és laptop/notebook vásárlására terveznek költeni az internetezők.

Online vásárlás átlag 150.000 forintig
A 2008-ban interneten keresztül vásárolni tervezett termékek és szolgáltatások közül átlagban legtöbbet az utazásra, üdülésre és laptop/notebook vásárlására terveznek költeni az internetezők átlagosan körülbelül 150 ezer forint értékben. Repülőjegyre hozzávetőleg 100 ezer forintot terveznek költeni, és átlagosan több, mint 50 ezer forintot költenek még konyhai eszközökre, szállás foglalására, PDA, PNA navigációs eszközök és digitális fényképezőgépek vásárlására.

(A grafikonok nagyobb méretben történő megtekintéséhez kattints rájuk!)

Kategória: Általános, Kirakat, online média, TeszVesz  |  Nincsenek hozzászólások

Ismered a célcsoportod? Filmvetítéssel várunk!

2008. May 13. istvan.racz

A HotDog idén is különleges megjelenést választ az IMA Konferencián. Egy mozitermet rendezünk be, ahol az ifjúsági célcsoportról készített, “Ismered a célcsoportod?” című bemutatófilmet vetítjük óránként (12-15 óráig)

Az interaktív szemlélet evolúciója épphogy megkezdődött, az alapok újrarendezése ugyanakkor már javában tart mind az ügyféloldalon, mind pedig az ügynökségek világában. Egy ponton minden kommunikációs szakembernek döntenie kell a régi rutinok folytatása, vagy az új, interaktív hozzáállás praktikus alkalmazása között. Ezt a döntést segít meghozni az Arcus Interactive Group és a Marketing & Média szervezésében az idei, harmadik IMA Konferencia 2 nap múlva, azaz május 15-én a Casa de la Músicá-ban. Az egynapos esemény során az előadások mellett workshopok, vagyis az interaktív kommunikáció gyakorlatainak, alkalmazásainak átadása kap nagy hangsúlyt, hogy a résztvevők akár már másnap elkezdhessék növelni marketingtevékenységük hatékonyságát. A konferencián emellett a keresőmarketingről, közösségi marketingről, mobilmarketingről, digitális tévéről, blogkommunikációról és egyéb alternatív eszközökről, digitális köztéri reklámozásról, vírusmarketingről, interaktív pr-ról és innovatív webes lehetőségekről tartanak workshopot a hazai internetes szcéna vezető szereplői.

A HotDog idén is különleges megjelenést választ az IMA Konferencián. Egy mozitermet rendezünk be, ahol az ifjúsági célcsoportról készített, “Ismered a célcsoportod?” című bemutatófilmet vetítjük óránként (12-15 óráig). A filmben megszólalnak a célcsoportra dolgozó cégek ügynökségei, a célcsoport képviselői és Doggerek.

Azok, akik a körülbelül 20 perces filmet megnézik, nem propaganda filmet “kapnak”, hanem a célcsoportot objektíven bemutatni próbáló szórakoztató “dokumentumfilmet”, ami a következő kérdéseket járja körbe:

  • Miért fontos az ifjúsági célcsoport a hirdetői piacnak?
  • Mit gondolnak a hirdetési piac szereplői és a fiatalok bizonyos kérdésekről?
  • Hogyan közelíti meg az ügyfél, az ügynökség a fiatal célcsoportot? Mit gondolnak erről a fiatalok?
  • Miről fog szólni 2008 a hirdetői piacon? Ebben a fiatal célcsoport milyen szerepet kap?
  • Milyenek a mai fiatalok?
  • Mi a fontos egy fiatal életében?
  • Növekszik-e a fiataloknak gyártott termékek száma, nő-e a szerepük a döntéshozatalban?
  • Az internet szerepe hogyan változik a fiatal célcsoport elérésében?
  • Az internet mint médium milyen szerepet tölt be a médiamixben?
  • Hogyan fogyasztják a hirdetéseket a fiatalok?
  • Mi jut eszébe egy fiatalnak a reklámokról?
  • Miért használ egy fiatal közösségi portált?

Érdemes felkeresni a mozitermet azért is, mert a film nézői között minden órában értékes nyereményeket – köztük egy Samsung Soul U900-ast – sorsolunk ki. Emellett a HotDog standján további hasznos információkhoz juthatnak az érdeklődők.

Azoknak, akik mégsem tudnak eljönni, vagy előzetesen is szeretnének a konferencia témáiról olvasni, hasznos lehet a konferencia blogja – www.imakonferencia.hu/blog -, ahol neves szakmai bloggerek percről- percre számolnak be az interaktív szakma eseményéről.

Kategória: HotDog, online média, rendezvény  |  Nincsenek hozzászólások

Előző bejegyzések Következő bejegyzések