A megjelenés alapú internetes hirdetések kattintás, illetve action alapra kerülésével egy időben egy új hirdetési forma bontogatja szárnyait: a videós tartalmakhoz kapcsolt megjelenések.

Az internetes megjelenésekre jellemző kezdeti szkepticizmusra a piac – némileg túlreagálva – a kattintás, majd később az action alapú hirdetésekkel válaszolt, mely a reklám image tartalmát mintegy megsemmisítve adott minden eddiginél értékalapúbb felületet és lehetőséget a hirdetők kezébe. A világgazdasági válság ezt a trendet felgyorsítva a maradék CT alapú hirdetési állományt is action alapúra terelte, miközben a hirdetők világszerte a következő állomásként a netes videótartalmakat nézték ki maguknak.

A saját tartalom az eladható

A jelenlegi helyzetkép nem kevés ellentmondást rejt magában. Miközben a környező országokban szárnyal az internetes videótartalmak népszerűsége, addig a Google által 2006 októberében 1,6 milliárd dollárért vásárolt Youtube videós hirdetési felületei konganak az ürességtől. „A felhasználók által készített, feltöltött tartalmak és a saját, szerkesztőségi videók között egy óriási különbség van: ez utóbbi tartalma és minősége ellenőrizhetetlen, ezáltal az értékesítés is számos problémával néz szembe, amikor egy videó megosztó oldalon próbál videós hirdetéseket eladni” - véli Nagy Gergely, a Sanoma Újmédia-divíziójának lapigazgatója. „A saját videók előtt, után vagy közben megjelenő hirdetésekkel kapcsolatban azonban a kiadók minden tekintetben tudnak felelősséget vállalni az egyes reklámok megfelelő célzásáért és minőségéért is a hirdetők felé” – tette hozzá Nagy.

Az internetes videó tartalmak előnyei a tévés hirdetésekkel szemben a hagyományos értelemben vett megjelenés alapú print és online hirdetések közötti relációval szemléltethető. Míg a televízióban eladott hirdetések eléréseinek száma (reach) alapvetően egy becsült számon alapul, addig az interneten a videónézések száma mellett a megtekintések ideje, illetve a végigjátszások is mérhetők. Ugyanakkor az elektronikus médiában megjelenített kreatív hirdetési formákra nem vonatkoznak az ORTT által előírt szabályok, így gyakorlatilag bármilyen kreatív hirdetésről is legyen szó, annak megvalósítása a gyakorlatban mindössze idő és pénz kérdése. Ez utóbbi azonban még akkor sem fog a tévés tarifaárak közelébe sem menni, ha például a hirdető megmondja, hogy csak azon videós tartalmak előtt akar hirdetni, amelyekben elhangzik a „mobiltelefon” szó. Egy új technológiával ugyanis az egyes videók a bennük elhangzó szavak alapján is targetálhatók, ami olyan eszközt ad a hirdetők és a kiadók kezébe, ami minden eddiginél hatékonyabb megjelenéseket tesz majd lehetővé az interneten.

„Cégünk 2007 óta foglalkozik beszédfelismeréssel, jelenleg valamennyi nagy tévétársasággal, online kiadóval és rádióval folytatunk a tárgyalásokat annak érdekében, hogy kereshetővé tegyük az egyes magyar videós tartalmakat a világhálón” – fogalmaz Béky Miklós, a Digital Natives Kft. ügyvezetője. „A mindroom.hu szövegfelismerő rendszert folyamatosan tanítjuk az egyes témákhoz kötődő szavak, kifejezések, nevek felismerésére, melynek köszönhetően ma már átlagosan 75-80 százalékos pontossággal tudjuk felismerni az egyes videókban elhangzott szavakat.“

Ugyanakkor a számítógépen megtekintett videós hirdetések hátránya alapvetően a számítógép használatából eredő, kevesebb ráfordított időből ered. A trendek azt mutatják, hogy a fejlődő országokban átlagosan egy felhasználó valamivel több mint 5 órát tölt netes videónézéssel havonta, ami a televízió esetében lényegesen több. Ugyanakkor az internet impulzus-érzékenysége miatt a felhasználók több mint 70 százaléka elkattint akkor, ha egy videó előtt hirdetést lát. Ez már rövidtávon is az olyan kreatív hirdetési formákat helyezi előtérbe, mint a rollover, vagy az egyedi lejátszók kialakításának lehetősége.

Online stratégiák

A videós tartalmakhoz kapcsolt hirdetések mellett a listings-alapú hirdetések kerülnek egyre inkább előtérbe – felelte kérdésünkre Nagy Gergely. Az online média használói túl tudatosak ahhoz, hogy a tévéhez hasonlóan észleljék a hirdetéseket. Éppen ezért az egyes médiatulajdonosok azon dolgoznak, hogy az egyes tartalmakhoz olyan szolgáltatásokat (webáruház, affiliate megállapodások) rendeljenek, amelyek az olvasóban nem tudatosítják az üzleti modell hátteret és gyakorlatilag a tudtuk nélkül fizetnek azért az egyes kiadóknak a szolgáltatások ellenértékeként. „Cégünk három éve ismerte fel a lehetőséget a listings-alapú együttműködésekben, aminek köszönhetően évente közel 25-30 százalékkal nő az internetről érkező vásárlók száma és közel 15 százalékal az internetes értékesítésből származó árbevételünk” - avat be Takács Zsolt, a GSM Takács Kft. ügyvezető igazgatója. – „A videós hirdetésekkel májusban indulunk Magyarországon, ami mellett a mobilkóddal ellátott print felületeket próbáljuk ki kiegészítő felületként” – tette hozzá.

D.M.

Nemzetközi trendek

2008 decemberében Franciaországban 26,7 millió felhasználó nézett videót az interneten, egy néző átlagosan 92 videót tekintett meg egy hónap alatt. Ez az előző negyedévhez képest 5,4 százalékos növekedést jelent. A videónézések hossza is nőtt: míg tavaly szeptemberben egy átlagos francia netező 369 percet töltött internetes videók megtekintésével, addig ez decemberre 386-ra ugrott. Németországban 2007-ről 2008-ra tíz százalékkal nőtt az internetes videók népszerűsége, tavaly decemberben több mint 28 millióan néztek rövidfilmeket számítógépükön. Az amerikai piac szintén szignifikáns növekedést mutat: 2008 decemberében tavaly 14,3 milliárd videót néztek meg a felhasználók, mely több mint 13 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest. (Ahogy azt már megírtuk itt a blogban, valóságos videóboom van a Sanoma Újmédia-divízió háza táján is január óta, ami februárban is tovább folytatódott. A tavaly decemberi ~170.000-et követő januári 270 ezres videóindítási szám után februárban már 470 ezren indítottak el videós tartalmat site-jainkon.)

A két legnagyobb hazai mobilszolgáltató és az Újmédia-divízió Mobilmédia üzletágának összefogásával itthon is kitört a mobilkód-láz! Egy idehaza még újnak számító technológiáról van szó, amely a Távol-Keleten és Skandináviában már valódi őrületté vált. A mobilkódok segítségével ledőlhetnek az egyes médiatípusok közötti falak, végre megvalósulhat az igazi médiakonvergencia! A papírújságok olvasói a mindig náluk lévő mobiltelefonjuk segítségével, mindössze egy gombnyomással a cikkekhez, hirdetésekhez kapcsolódó multimédiás tartalmakhoz (például videókhoz) is hozzáférhetnek, de semmi akadálya annak sem, hogy a tévéképernyők előtt ülők vagy egy nagy óriásplakát mellett elhaladók jussanak interaktív tartalmakhoz.

A mobilkód egy olyan grafika, ami arra való, hogy a telefon segítségével további információkhoz, értékes tartalmakhoz juthassunk hozzá. Ehhez mindössze az ingyenes kódolvasó szoftverre van szükség, amit fel kell telepíteni a telefonra. Ez a legegyszerűbben úgy tehető meg, ha SMS-t küldünk a 17660-as számra. (Ezt a T-Mobile és a Pannon ügyfelei tehetik meg egyelőre.) A szolgáltató ezután egy válasz SMS-ben elküldi a kódolvasó program linkjét, amelyet díjmentesen fel lehet telepíteni a telefonra. A két operátor a bevezetés ideje alatt még a letöltéskor keletkező adatforgalmi díjat is elengedi. Ez a kis szoftver egyébként nem csak erre a kampányra jó, tehát ha legközelebb ilyen kóddal találkozunk, ezzel mindig megfejthető a kód, amivel egy teljesen új világ nyílik meg a mobilkészülék-használók számára. Ezt láthatod az alábbi videónkon is.

Próbáld ki!
Ha a blogbejegyzésben szereplő kódot a telefonra feltelepített olvasóprogram segítségével megnyitod, akkor a FigyelőNet mobilos verziójára juthatsz. Ilyen kódokat egyébként nagyon egyszerűen és ingyenesen lehet generálni, például ennek a weblapnak a segítségével.

Mobilkód-láz
Hamarosan ugyanolyan köznévvé válhat idehaza a mobilkód kifejezés, mint az SMS. A mobilkód (vagy ahogy szülőhazájában a japánok hívják, a „QR Code”) ugyanis rendkívül kényelmessé teszi az egyes médiatípusok közötti átjárást. Ez különösen annak tudatában fontos, hogy idáig például egy újságban említett weboldalra legfeljebb úgy juthattak el az olvasók, ha kézzel bepötyögték a készülékükbe a sokszor hosszú internetcímet. Talán érthető, ha az emberek ezt nem annyira kedvelték, és a hirdetett weboldalt végül nem túl sokan keresték fel.

Úgy gondoljuk, egyedülálló, hogy a mobilkódok magyarországi elterjesztése érdekében a három vállalat – köztük az egymással versenyben lévő két mobilszolgáltató, a T-Mobile és a Pannon, valamint a Sanoma mint médiacég -, képes volt összehangolni tevékenységét, és a hosszú távú előnyök kiaknázása érdekében egységesen áll ki az idehaza eddig alig ismert technológia népszerűsítéséért. Ennek érdekében közös kampányt indítottunk, amelynek célja a mobilkódok megismertetése, illetve a kódok felismerésére szolgáló program elterjesztése.

A technológia hivatalos hazai bevezetéséhez a Sanoma magazinjaiban (többek között az FHM-ben, a Story-ban, a Best-ben, a Meglepetésben és a Nők Lapjában) és online site-okon folyamatosan helyezünk el mobilkódokat. A kampányt nyereményjátékkal kapcsoltuk össze, a kódokban ugyanis luxusutazásokat, laptopokat, mobilkészülékeket rejtettünk el. A játékban résztvevők csak elhúzzák a készüléküket a kód felett és ezzel a mozdulattal regisztrálnak is az adott országba szóló utazás sorsolására. A kódolvasás során derül ki, hogy az utazás a lehetséges helyszínek közül hová szól. (Természetesen csak úgy lehet a kódot beszkennelni, ha a telefonban elindítottuk a kódolvasó alkalmazást.)

Randizás vizuális hackeléssel

A mobilkódok óriási lehetőséget jelentenek a fogyasztóknak és az őket elérni óhajtó vállalatoknak, illetve mindenkinek, aki közvetlen kapcsolatot szeretne teremteni másokkal, hogy friss információkat, tartalmakat osszon meg. Egy olyan nyitott platformról van szó, amihez mindenki csatlakozhat. Dönthet például úgy egy étteremtulajdonos, hogy ezentúl az étlapjának sarkára elhelyez egy ilyen mobilkódot, amivel azután a vendégek a mindenkori napi menüt láthatják a telefonjukon. Hollandiában ma már a menő szórakozóhelyeken csak egy kis kártyát osztogatnak, amin egy kinyomtatott mobilkód található, és amin keresztül a fiatalok bármikor lekérdezhetik telefonjukon az aznap esti fellépők listáját. Japánban a mobilkódok használata mára akkora divat lett, hogy fiatalok egyszerűen a karjukra tetováltatnak honlapjukra mutató kódokat, vagy olyan ruhát húznak, ami a Facebook adatlapjukat teszi így mobiltelefonnal elérhetővé.

A mobilkódok számtalan felhasználási lehetőségének csak az emberek fantáziája szabhat határt. Néhány évvel ezelőtt például a Pet Shop Boys az Integral című videóklipjét építette mobilkódok köré. Ezekkel a kódokkal azután a rajongók eljuthattak egy olyan internetoldalra, ahol az együttes további üzenetei voltak megtalálhatók.

Egy másik ügyes húzás, hogy piros lámpánál várakozó autósoknak egy felirat nélküli, mobilkódot tartalmazó papírzsebkendő csomagot adnak át, amit a dugóban várakozó kíváncsi autósok egyből dekódolnak. Ráadásul ma már az is megoldható, hogy egy óriásplakáton vagy magazinban megjelent mobilkódot megfejtve közvetlenül megrendeljünk egy pulóvert, vagy a Figyelő nyomtatott hetilapban a cikkekhez kapcsolódó látványos videókra mutató kódokat helyezzünk el. Tehát teljesen élővé, valósidejűvé tehető a kapcsolat a (print) médium és a befogadó ember között. Ezen a Youtube-videón például azt láthatjuk, amint valaki egy kirakat előtt elhaladva, mobilkódok segítségével megrendeli a kiszemelt terméket.

A mobilkódba egyébként több ezer karakternyi információ sűríthető bele, például egy webcím vagy akár egy szöveg, telefonszám is. A jövőben tehát számíthatunk arra, hogy a névjegyeken is megjelennek ezek a kis ábrák. A lehetőségek azonban ennél is sokrétűbbek, hiszen azáltal, hogy a telefon linkeket is be tud olvasni, akár a teljes Brehm enciklopédiát is el lehet rejteni egy ilyen képben. Sőt Párizsban az információs táblákon elhelyezett mobilkódok segítségével azt is megtudhatjuk, hogy hol tart a következő metró.

Remélhetőleg itthon is számos alkalmazási terület veszi majd birtokba az új technológiát. Mindenesetre a hazai mobilkód-láz terjedésére utal, hogy a kampányakciónk február 2-i kezdete óta eltelt rövid idő alatt máris jelentős számban töltötték le az olvasó programot, illetve fejtették meg a lapjainkban eddig megjelent kódokat.

Hogy tetszik a mobilkód-technológia? Ti kipróbáltátok-e már? Hozzánk hasonlóan Ti is nagy lehetőséget láttok benne? Most is leírhatjátok véleményeteket!

Amerikának új elnököt, a száguldó cirkusznak, a Forma-1-nek új világbajnokot, a Vezess.hu-nak pedig látogatottsági csúcsokat hozott az elmúlt néhány nap. Az eddigi rekordot is magasan túlszárnyalva, 82.073-nál ált meg a Medián Webaudit “mérőszerkezete” hétfőn, de a keddi nap látogatószáma is a második legmagasabb az autós site életében, amely hosszú idők óta kiemelten kezeli a F1-et.

Szintén jó hírek érkeztek a Nők Lapja Cafe háza tájáról: november 4-én, kedden 194.699 egyedi látogatóval újabb csúcsot döntött a közkedvelt női site-unk is.

Vajon milyen hatással lehet a pénzügyi válság az online iparágra? Erről kérdezett nemrégiben a Magyar Televízió technológiai magazinja, az InfoGeneráció 2.0 az Internet Hungary-n Tihanyban. A pénteken délután sugárzott felvételen arról beszélek, hogy hosszútávon, 3-4 éves periódusban strukturális változásokra számítok, mert a hirdetőknek ma már kötelező jelen lennie az interneten, így inkább a más, kevésbé hatékony és költségesebb médiumokban való költést fogják csökkenteni. A részletek a videón, 8:20-tól!

Az idén a tartalomszolgáltatók körében elsőbbséget élveznek a nagy sportesemények, így valamennyi jelentősebb szereplő kiemelten foglalkozott a labdarúgó Európa-bajnoksággal, és várhatóan így lesz ez az olimpia esetében is. A FigyelőNetnél például különleges melléklettel készültünk a nyár eleji foci EB-re, és néhány napja az olimpiai oldalunkat is elindítottuk, ahol szinte mindent megtalálhatnak a sportrajongók a korábbi ötkarikás játékoktól kezdve az augusztus 8-án kezdődő pekingi csapatok összetételén át természetesen az eredményekig. Mivel az időeltolódás miatt a Kínában zajló eseményeket élőben csak éjszaka lehet követni, azoknak, akik ezt nem tehetik meg, az internet lehet az első számú információs platform.

Egy másik megfigyelhető trend az is, hogy a tartalomszolgáltatók nyitnak a nők felé. A hölgyek fokozott internetes aktivitását a Sanománál már korábban felismertük – többek között a Nők Lapja Cafe hangsúlyosabb szerepet kapott és érdekes kutatási adatokat is tartalmazó oldalt indítottunk az internetező nőkről -, de tapasztalataim szerint a kezdeti gyengébb próbálkozások után a vetélytársak is egyre igényesebb tartalmat kínálnak hölgyek számára.

Fontos jelenség még, hogy egyre nagyobb szerep jut a bulvártartalmaknak. A már meglévő portálokon igyekeznek egyre több ilyen jellegű hírt közölni, illetve új, erre a témára kihegyezett oldalakat hoznak létre. Lásd például StoryOnline…

Ti hogy látjátok, melyek a legfőbb trendek a hazai interneten? Bátran kommentáljátok a bejegyzésünket!

Idén novemberben elindul a Sanoma Budapest újságíró-iskolája, a Sanoma Médiaakadémia (SMA). A képzéssel Magyarország egyik legnagyobb médiavállalatának az a szándéka, hogy a nyomtatott és az online lapkészítés fiatal tehetségeit kinevelje, átadva nekik a professzionális, modern tartalom-készítés ismereteit. Az SMA kis létszámú, komoly szakmai alapkövetelmények mentén válogatott hallgatói körrel indul. A gyakorlati kurzusok legjobbjainak az iskola visszatéríti a tandíjat. A legígéretesebbeknek a Sanoma Budapest állást ajánl, de minden végzett újságíró-jelölt karrierjét nyomon követi.

Magyarországon becslések szerint évente mintegy tízezer hallgató vesz részt egyetemi szintű vagy felsőoktatási intézményen kívüli kommunikációs képzésben. Ezek jelentős része viszonylag keveset nyújt a speciális, gyakorlati újságírói ismeretekből. A Sanoma Médiaakadémia a mennyiség helyett a minőséget tartja szem előtt, amikor is csak a legígéretesebb jelentkezőket, előzetes tervek szerint mintegy harminc főt vesz fel a novemberben induló professzionális lapkészítő kurzusaira.

Az SMA koncepciójáról

A Sanoma Budapestnél közel hétszázan végeznek médiához kötődő munkát.  A kiadó munkatársai komoly gyakorlati tudással rendelkeznek, a modern lapkészítés műhelytitkainak tudói. Segítségükkel a médiavállalat mára több évtizedes tapasztalatot halmozott fel a nyomtatott és az internetes tartalom-előállítás terén.

Az idén ősszel induló Sanoma Médiaakadémia most ebből a szaktudásból kíván minél többet átadni fiatal tehetségeknek: az iskola strukturált, professzionális, jórészt gyakorlati képzést nyújt, alaposan megszűrt hallgatói körének, amelyből a Sanoma Budapest a legjobbaknak állást is kínál. Az SMA célja nem a profitszerzés, hanem az utánpótlás kinevelése; az iskola modellje alapvetően az önfenntartásra épül.

Az SMA képzési rendszeréről

A Sanoma Médiaakadémia kétszer három hónapos, összesen száznegyvennégy tanórát tartalmazó képzést, majd egy egyhónapos – százhatvan órás – szerkesztőségi gyakorlatot kínál, a tanfolyam elvégzéséről oklevelet ad hallgatóinak.

Az első, hetvenkét órás szemeszterben az iskola az elméleti alapokra helyezi a hangsúlyt, míg a második, ugyancsak hetvenkét órás, gyakorlati félévben már specializációban történik a képzés.  A kiscsoportos, valódi műhelymunkát biztosító foglalkozások keretében négy kurzus indul: szórakoztató-, szeriőz- és internetes újságírás, valamint egy vizuális ismereteket oktató, kiadvány-esztétikai osztály.

Lezárásképpen egy egyhónapos gyakorlaton kell részt venniük a hallgatóknak, akik a helyszínül szolgáló szerkesztőséget a kurzusvezetőik tanácsára választhatják ki a Sanoma Budapest gazdag portfóliójából.

Az SMA szakmai vezetéséről

A Sanoma Médiaakadémia igazgatója Balázs-Piri Krisztina újságíró, tőle származik az iskola koncepciója. A szakember negyven éve foglalkozik újságírással. Pályája kezdetén munkatársként, később újságíróként, majd főszerkesztő-helyettesként a Világ Ifjúsága című képes magazinnál dolgozott, majd az Ifjúsági Magazin főszerkesztője lett. Alapító-főszerkesztője az 1995-ben, akkor még a VNU, 2000 óta a Sanoma Budapest gondozásában megjelenő Meglepetés című női hetilapnak, majd elindítója volt a Beau Monde című havilapnak, és megújítója a Nők Lapja Évszakoknak.

Az ősszel startoló iskola szakirányú kurzusait Szabó Éva, a Sikk vezetőszerkesztője, Ács Gábor, a Figyelő rovatvezetője, Jakab Kriszta, a Nők Lapja Cafe és a WellnessCafe főszerkesztője, illetve Kemény Zoltán tervezőgrafikus-tipográfus irányítják. Az előadásokat és a gyakorlati órákat elsősorban a Sanoma Budapest újságírói, szerkesztői és művészeti vezetői tartják, de az iskola számít néhány külső, meghívott médiaszakemberre is.

Az iskola szakmai felügyeletét kiadói grémium végzi. Tagjai: Szabó György vezérigazgató, Pintye László magazindivízió-igazgató, Gerentsér Imre újmédiadivízió-igazgató, Jakab Kriszta és Ómolnár Miklós főszerkesztők.

2008-ban csökken a vásárlási kedv – negatívan érintve a mobiltelefonok, a cipők és a ruházati termékek piacát -, de növekszik az interneten keresztül vásárlók száma és a vásárolt termékek körében is további bővülés várható – derül ki a Kirakat.hu és az NRC legújabb kutatásának eredményeiből. Az idei évben online úton a legtöbbet utazásra, üdülésre és notebook vásárlására terveznek költeni átlag 150 ezer forint értékben a 18 éven felüli magyar internetezők.

A Kirakat.hu és az NRC piacelemző cég 1000 fős mintán végzett, online kérdőíves közös kutatása 2008. április 25. és 2008. május 5. között a 18-69 éves magyarországi internetezők vásárlási szokásait, internetes vásárlásait vizsgálta, felmérve a 2008-as terveket is.

Meglepő módon a netező férfiak alaposabbak a vásárlás előtt
A felmérés szerint a magyar internetezők igen tudatosak: 90 százalékuk tájékozódik vásárlás előtt az adott termékről. Az elsődleges és meghatározó információforrásuk az internet (81%), de az áruházak akciós, hirdetési kiadványait is sokan (57%) végigböngészik a döntés előtt. Érdekesség, hogy a vásárlás előtti tájékozódás inkább jellemző az – interneten tájékozódók közt többségben lévő – férfiakra, illetve a magasabb végzettségűekre.

A kutatás adatai szerint azok, akik a vásárlásaik előtt tájékozódnak, ezt meglehetősen gyakran teszik: kétharmaduk hetente legalább egyszer utánanéz valamilyen terméknek az interneten, egyharmaduk pedig hetente többször is informálódik ilyen módon. A heti egyszeri tájékozódás egyébként leginkább a 40-49 évesekre jellemző.

A magasan képzett fiatalokra jellemző az online vásárlás
A felmérés szerint az internetezők többsége (60%) vásárolt vagy rendelt már egy vagy több alkalommal valamilyen terméket az interneten keresztül. Ez a vásárlási mód azonban leginkább a fiatalabb korosztályra, a magasabban képzettekre, a budapestiekre és a férfiakra jellemző. A 18-29 évesek közel fele, a 30-39 évesek körében 43% azok aránya, akik az elmúlt évben interneten vásároltak.

Az elmúlt egy évben bonyolított vásárlások esetében különösen jelentős a különbség az egyes demográfiai csoportok internetes vásárlásait tekintve. Azok körében, akik intenzívebben élnek ezzel a lehetőséggel, és akik számára ez a jövőben is egyre jelentősebb alternatívát jelent, az internetes vásárlás lehetőségeinek kiaknázása növekvő tendenciát mutat.

Döntő többségben a pozitív tapasztalatok az online vásárlás során
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az interneten vásárlók körében a tapasztalatok túlnyomó többsége kifejezetten pozitív. A neten vásárlók 70%-nak csak pozitív élményei vannak a vásárlással kapcsolatban, 29% jó és rossz benyomásról egyaránt be tud számolni, míg azok aránya, akik kizárólag negatív tapasztalatot szereztek, csupán 1 százalék. Az esetleges hiányosságok között az interneten való vásárlással kapcsolatban a leggyakrabban a késedelmes szállítást említették, illetve azt az esetet, amikor az interneten elérhető információkra alapozott várakozásoknak a termék nem felelt meg. Az interneten történő vásárlás legfontosabb előnyeként a vásárlók 96%-a a kényelmet említi, melyhez szorosan kapcsolódik a 91% által említett időre történő kézbesítés. Gyakorlatilag azonos arányban (77-78%) említik továbbá az udvariasságot, a pontos tájékoztatást, valamint azt, hogy ilyen módon a bolti árnál olcsóbban jutottak a termékhez.

A vásárlási kedv visszaesése kontra az internetes vásárlás növekedése
A 2008-as évre tervezett vásárlások összességében az előző évi tényleges vásárlásokhoz képest visszaesést vetítenek elő. A műszaki termékek piacán a legjelentősebb csökkenés az előző év slágertermékét, a mobiltelefont (2007: 56%, 2008: 23%), valamint a CD, DVD lemezeket (2007: 53%, 2008: 19%) érinti. Az egyéb cikkek esetében a legnagyobb visszaesés a cipők (2007: 77%, 2008: 53%) és a ruházati (2007: 76%, 2008: 57%) termékek terén várható.

A vásárlási szándék általános csökkenése ellenére az internetes vásárlás terén nem csak hogy nem kell visszaeséssel számolni, de a vásárlási kedv nagy valószínűséggel növekedni fog. A műszaki termékek piacán 2008-ban – az előző évivel közel azonos arányban (11%) – a számítógépekhez tartozó eszközök a legnépszerűbbek, hasonlóan a cd-hez, a dvd-hez (9%) és a %mobiltelefonhoz (7%). Növekvő tendenciát mutatnak azonban a digitális fényképezőgépek (2007: 3%, 2008: 7%) továbbá a tv, a videokamera, a laptop, a PDA és a navigációs eszközök internetes beszerzésének aránya. A nem műszaki jellegű termékek piacán a könyvvásárlás kivételesen kedvelt, a második, interneten leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás pedig a szállásfoglalás. A felmérés azt mutatja, hogy az internetezők körében 2008-ban megőrzi, esetleg valamelyest növeli méretét az utazással, pihenéssel kapcsolatos termékek piaca.

Az internetes vásárlás várható bővülése 2008-ban
A 2007-es interneten keresztüli vásárlásokhoz viszonyítva a vizsgált termékek, szolgáltatások körülbelül felét szignifikánsan nagyobb arányban tervezik vásárolni 2008-ban az internetezők, továbbá a már gyakrabban az interneten keresztül vásárolt termékek körében is további bővülés várható. A felmérés szerint az idei évben online úton a legtöbbet utazásra, üdülésre és laptop/notebook vásárlására terveznek költeni az internetezők.

Online vásárlás átlag 150.000 forintig
A 2008-ban interneten keresztül vásárolni tervezett termékek és szolgáltatások közül átlagban legtöbbet az utazásra, üdülésre és laptop/notebook vásárlására terveznek költeni az internetezők átlagosan körülbelül 150 ezer forint értékben. Repülőjegyre hozzávetőleg 100 ezer forintot terveznek költeni, és átlagosan több, mint 50 ezer forintot költenek még konyhai eszközökre, szállás foglalására, PDA, PNA navigációs eszközök és digitális fényképezőgépek vásárlására.

(A grafikonok nagyobb méretben történő megtekintéséhez kattints rájuk!)

A HotDog idén is különleges megjelenést választ az IMA Konferencián. Egy mozitermet rendezünk be, ahol az ifjúsági célcsoportról készített, “Ismered a célcsoportod?” című bemutatófilmet vetítjük óránként (12-15 óráig)

Az interaktív szemlélet evolúciója épphogy megkezdődött, az alapok újrarendezése ugyanakkor már javában tart mind az ügyféloldalon, mind pedig az ügynökségek világában. Egy ponton minden kommunikációs szakembernek döntenie kell a régi rutinok folytatása, vagy az új, interaktív hozzáállás praktikus alkalmazása között. Ezt a döntést segít meghozni az Arcus Interactive Group és a Marketing & Média szervezésében az idei, harmadik IMA Konferencia 2 nap múlva, azaz május 15-én a Casa de la Músicá-ban. Az egynapos esemény során az előadások mellett workshopok, vagyis az interaktív kommunikáció gyakorlatainak, alkalmazásainak átadása kap nagy hangsúlyt, hogy a résztvevők akár már másnap elkezdhessék növelni marketingtevékenységük hatékonyságát. A konferencián emellett a keresőmarketingről, közösségi marketingről, mobilmarketingről, digitális tévéről, blogkommunikációról és egyéb alternatív eszközökről, digitális köztéri reklámozásról, vírusmarketingről, interaktív pr-ról és innovatív webes lehetőségekről tartanak workshopot a hazai internetes szcéna vezető szereplői.

A HotDog idén is különleges megjelenést választ az IMA Konferencián. Egy mozitermet rendezünk be, ahol az ifjúsági célcsoportról készített, “Ismered a célcsoportod?” című bemutatófilmet vetítjük óránként (12-15 óráig). A filmben megszólalnak a célcsoportra dolgozó cégek ügynökségei, a célcsoport képviselői és Doggerek.

Azok, akik a körülbelül 20 perces filmet megnézik, nem propaganda filmet “kapnak”, hanem a célcsoportot objektíven bemutatni próbáló szórakoztató “dokumentumfilmet”, ami a következő kérdéseket járja körbe:

• Miért fontos az ifjúsági célcsoport a hirdetői piacnak?
• Mit gondolnak a hirdetési piac szereplői és a fiatalok bizonyos kérdésekről?
• Hogyan közelíti meg az ügyfél, az ügynökség a fiatal célcsoportot? Mit gondolnak erről a fiatalok?
• Miről fog szólni 2008 a hirdetői piacon? Ebben a fiatal célcsoport milyen szerepet kap?
• Milyenek a mai fiatalok?
• Mi a fontos egy fiatal életében?
• Növekszik-e a fiataloknak gyártott termékek száma, nő-e a szerepük a döntéshozatalban?
• Az internet szerepe hogyan változik a fiatal célcsoport elérésében?
• Az internet mint médium milyen szerepet tölt be a médiamixben?
• Hogyan fogyasztják a hirdetéseket a fiatalok?
• Mi jut eszébe egy fiatalnak a reklámokról?
• Miért használ egy fiatal közösségi portált?

Érdemes felkeresni a mozitermet azért is, mert a film nézői között minden órában értékes nyereményeket – köztük egy Samsung Soul U900-ast – sorsolunk ki. Emellett a HotDog standján további hasznos információkhoz juthatnak az érdeklődők.

Azoknak, akik mégsem tudnak eljönni, vagy előzetesen is szeretnének a konferencia témáiról olvasni, hasznos lehet a konferencia blogja – www.imakonferencia.hu/blog -, ahol neves szakmai bloggerek percről- percre számolnak be az interaktív szakma eseményéről.

A kedvező folyamatok ellenére sajnos még mindig nagyon kicsi a magyar e-kereskedelmi szektor – erről beszéltem a nemrégiben megrendezett E-business Symposium 2008 rendezvényen, ahol többedmagammal a hazai és nemzetközi e-commerce aktuális helyzetéről és kihívásairól tartottunk előadásokat. (Az előadásom PPT formátumban letölthető a bejegyzés végén található linkről.)

Mielőtt azonban rátértem volna a konkrétumokra, a rendezvény első előadójaként fontosnak tartottam, hogy egyáltalán tisztázzuk az e-commerce fogalmát, és megpróbáltam különválasztani az e-business témakörétől. Az e-kereskedelem vagy e-commerce azt jelenti, hogy elektronikus rendszeren keresztül történik a tranzakció, az e-businessnek ez viszont nem feltétele. Gondoljunk csak egy interneten keresztül meghirdetett ingatlanra, amelynek sikeres adás-vétele azután nem a weben zajlik le. De vajon tényleg ennyire egyértelműek a határvonalak?

Fel is hoztam néhány példát: a webshopok és aukciós portálok természetesen az e-commerce piacba sorolandók, de az ár-összehasonlító oldalak – mint amilyen a Sanoma által üzemeltett Kirakat.hu is – az említett szempont szerint már határesetnek számítanak: van, aki az e-commerce-be sorolja, míg mások nem, mondván a tranzakciók jellemzően nem az adott oldalon történnek. Látszik, hogy ezek a határok némiképp összemosódnak, de talán érthető, hogy miről beszélek, és az, hogy egy nem teljesen e-commerce-hez besorolt site is hozzájárulhat az e-kereskedelmi piac fejlődéséhez.

Ezután az e-kereskedelem gyakorlati működését egy holland médiavállalat esete alapján mutattam be. Egy értékláncon keresztül fejtettem ki, hogy az e-kereskedelem, az e-business és az e-marketing dimenzióban miket tud elérni egy nyugati médiacég. Letöltés alapon hirdetést értékesít, vagy átkattintás alapon potenciális vevőket közvetít. Jellemző a piac helyzetére, hogy Hollandiában egy letöltésért 0,15 eurót fizetnek. Ha a hirdetés utazás kategóriában jelenik meg, akkor ez felmehet akár 20 euróig is, amennyiben már konkrét utat adnak el. Persze Hollandiában sem mindegy, hogy melyik szegmensről beszélünk, ez az érték felmehet akár 3000 euróig is. Ugyanakkor a dolog megint nem ennyire egyértelmű, mert néha csak foglalunk az utazási portálokon, és nem feltétlenül fizetünk is elektronikusan, például bankkártyával.

Nemzetközi és hazai helyzet
A konferencián utaltam arra is, hogy Európa és az Amerikai Egyesült Államok e-piaca szinte egyforma fejlettségi szinten van, ugyanakkor Magyarország – EU-tagság ide vagy oda – az Európai Unió keleti tagállamaihoz, de még az Unión kívüli egyes európai államokhoz képest is jelentős elmaradásban van az e-commerce költésekben a kiskereskedelmi költésekhez viszonyítva. Ezt támasztják alá a statisztikák, például a rendezvényen szintén jelenlévő GKIeNet adatai és a személyes tapasztalataim is. A régióban átlagban 2,3 milliárd euró (körülbelül 570 milliárd forint) volt az e-kereskedelmi költés tavaly, míg ugyanez a szám itthon 0,18 milliárd (45 milliárd forint) körül alakult. Nem állunk jól az internetes vásárlások gyakoriságát illetően sem.

A románokhoz képest talán nem, de a szlovákokhoz, a csehekhez, a lengyelekhez képest biztosan hátrébb vagyunk, és nem is igazán internet-penetrációban, hanem az e-kereskedelemben. Ott viszont nagyságrendekkel. A már internetet használók között jóval nagyobb arányban vannak azok, akik vásárolnak is, mint nálunk, és ennek köszönhetően számtalan e-kereskedelmi site óriási árbevételt ér el.
Az egyik ilyen sikersztori, amit megemlítettem, a lengyelek Allegro aukciós site-ja, ahol szinte mindennapos dolog liciten vásárolni, csakúgy, mint nálunk a nagy hírportálok vagy a felkapott közösségi site-ok látogatása – ez látszik az oldalletöltésekből és a költések mértékéből is. És a trend már évek óta érvényesül, olyannyira, hogy 2003-ban, mielőtt az Allegro-val partnerségre lépve a Sanomában elindítottuk a TeszVesz licitoldalunkat, elképedtem, hogy Lengyelországban ilyen komoly, „eBay” működik.

Idehaza viszont egyelőre távol vagyunk attól, hogy a fél ország interneten aukciózzon! És ezt nem lehet pusztán csak azzal magyarázni, hogy a lengyel kereskedőbb nép, mint mi vagyunk!
Internetkultúra, minőség szempontjából sajnos úgy fest, hogy van még hová fejlődni – igaz, mi azért itt a Sanomában bizakodók vagyunk.

Úgy gondoljuk, hogy a helyzet az elmondottak ellenére nem drámai, sőt némi javulás is megfigyelhető, illetve várható a közeljövőben. Elég, ha visszautalok a Szonda Ipsos és a Kirakat.hu termék-, ár és bolt-összehasonlító portálunk közös kutatására, ahol kiderült, hogy a felnőtt magyar lakosság 5 százaléka, azaz közel 400 ezer ember vásárolt most karácsonykor valamilyen ajándékot interneten keresztül. A vásárlók 86 százaléka pozitív tapasztalatokat szerzett, illetve szép számban tájékozódnak karácsony előtt a weben keresztül. Az is látszott a felmérésből, hogy azok, akik interneten vásárolnak, jóval magasabb összeget költöttek, mint a kutatásban résztvevő nem internetezők.

Vagy egy másik érdekesség, hogy a TeszVesz.hu portálunk az elmúlt időszak egyik legjobban növekvő terméke lett. Látogatottsága 30-40 százalékkal nőtt egy év alatt, árbevétele pedig a korábbi négyszeresére ugrott. Igaz, hogy a bázis alacsony, de azért így is évi 100 millió forintot hoz, ami nem rossz – és ez még mindig hétről-hétre nő!

Felvillantottam néhány slide-ot arról is, hogy jellemzően miket vásárolnak a hazai és külföldi fogyasztók online. Nagy, lefelé mutató nyilakkal utaltam arra, hogy melyek azok a termékkategóriák, amelyeket nem annyira vásárolunk még idehaza. A legnépszerűbb termékkategóriák közé tartozik többek között a biztosítási szolgáltatás, az élelmiszer, az irodaszer-taneszköz, a könyv, a ruházat, a számítástechnikai és telekommunikációs eszköz, az utazási szolgáltatás.

Tudtátok-e, hogy ma Magyarországon körülbelül 1900 legális webáruház üzemel? Megvan-e a bizalom az internetes kártyahasználat iránt? Ha további érdekességek is érdekelnének a konferencián elhangzottakról, számtalan helyen olvashattok róla. Például itt, vagy itt. Illetve innen az előadásom teljes egészében letölthető: v304-01gi_ebuisness

Mit gondoltok, hogyan lehetne még jobban felpörgetni a hazai e-kereskedelmet? Írjátok meg véleményeteket, kommentáljátok bátran az olvasottakat!

Nemrég akviráltuk a mobilport.hu telekommunikációval foglalkozó online újságot. A mobil eszközök kiemelkedően népszerűek a fiatalok körében, ezért döntöttünk a Mobil Portál felvásárlásával a portfólióbővítés mellett. Így jobban elérjük a mobiltechnológia és az újdonságok iránt egyre nagyobb számban érdeklődő fiatalokat.

A mobilport.hu-t 2001-ben GSM Portál néven indította el Dén Mátyás András, aki a Sanoma Újmédia-divíziójának tagjaként dolgozik tovább. Az oldal eleinte mobiltelefonok képes és szöveges bemutatásával foglalkozott, majd tovább bővült a tartalma készüléktesztekkel. 2007 júliusától az egyre növekvő látogatói tábor hatására a bemutatott termékportfólió kibővült PDA és navigációs eszközök, valamint laptopok bemutatásával.

A mobilport.hu ma több mint 13 ezer cikkel, hírrel, teszttel és interjúval valamint közel 241 ezer képpel és video teszttel segíti a látogatókat. A portál célja, hogy minél több exkluzív információt közöljön, például beszámoljon a világ legfontosabb mobilkommunikációs és technológiai eseményeiről. A mobilport.hu stratégiai partnere a világ egyik legelismertebb online mobilkommunikációs magazinja, a gsmarena.com.

A mobilport.hu-val együtt a Sanoma Újmédia-divízió internetes termékeinek száma már meghaladja a két tucatot.