A megjelenés alapú internetes hirdetések kattintás, illetve action alapra kerülésével egy időben egy új hirdetési forma bontogatja szárnyait: a videós tartalmakhoz kapcsolt megjelenések.
Az internetes megjelenésekre jellemző kezdeti szkepticizmusra a piac – némileg túlreagálva – a kattintás, majd később az action alapú hirdetésekkel válaszolt, mely a reklám image tartalmát mintegy megsemmisítve adott minden eddiginél értékalapúbb felületet és lehetőséget a hirdetők kezébe. A világgazdasági válság ezt a trendet felgyorsítva a maradék CT alapú hirdetési állományt is action alapúra terelte, miközben a hirdetők világszerte a következő állomásként a netes videótartalmakat nézték ki maguknak.
A saját tartalom az eladható
A jelenlegi helyzetkép nem kevés ellentmondást rejt magában. Miközben a környező országokban szárnyal az internetes videótartalmak népszerűsége, addig a Google által 2006 októberében 1,6 milliárd dollárért vásárolt Youtube videós hirdetési felületei konganak az ürességtől. „A felhasználók által készített, feltöltött tartalmak és a saját, szerkesztőségi videók között egy óriási különbség van: ez utóbbi tartalma és minősége ellenőrizhetetlen, ezáltal az értékesítés is számos problémával néz szembe, amikor egy videó megosztó oldalon próbál videós hirdetéseket eladni” - véli Nagy Gergely, a Sanoma Újmédia-divíziójának lapigazgatója. „A saját videók előtt, után vagy közben megjelenő hirdetésekkel kapcsolatban azonban a kiadók minden tekintetben tudnak felelősséget vállalni az egyes reklámok megfelelő célzásáért és minőségéért is a hirdetők felé” – tette hozzá Nagy.
Az internetes videó tartalmak előnyei a tévés hirdetésekkel szemben a hagyományos értelemben vett megjelenés alapú print és online hirdetések közötti relációval szemléltethető. Míg a televízióban eladott hirdetések eléréseinek száma (reach) alapvetően egy becsült számon alapul, addig az interneten a videónézések száma mellett a megtekintések ideje, illetve a végigjátszások is mérhetők. Ugyanakkor az elektronikus médiában megjelenített kreatív hirdetési formákra nem vonatkoznak az ORTT által előírt szabályok, így gyakorlatilag bármilyen kreatív hirdetésről is legyen szó, annak megvalósítása a gyakorlatban mindössze idő és pénz kérdése. Ez utóbbi azonban még akkor sem fog a tévés tarifaárak közelébe sem menni, ha például a hirdető megmondja, hogy csak azon videós tartalmak előtt akar hirdetni, amelyekben elhangzik a „mobiltelefon” szó. Egy új technológiával ugyanis az egyes videók a bennük elhangzó szavak alapján is targetálhatók, ami olyan eszközt ad a hirdetők és a kiadók kezébe, ami minden eddiginél hatékonyabb megjelenéseket tesz majd lehetővé az interneten.
„Cégünk 2007 óta foglalkozik beszédfelismeréssel, jelenleg valamennyi nagy tévétársasággal, online kiadóval és rádióval folytatunk a tárgyalásokat annak érdekében, hogy kereshetővé tegyük az egyes magyar videós tartalmakat a világhálón” – fogalmaz Béky Miklós, a Digital Natives Kft. ügyvezetője. „A mindroom.hu szövegfelismerő rendszert folyamatosan tanítjuk az egyes témákhoz kötődő szavak, kifejezések, nevek felismerésére, melynek köszönhetően ma már átlagosan 75-80 százalékos pontossággal tudjuk felismerni az egyes videókban elhangzott szavakat.“
Ugyanakkor a számítógépen megtekintett videós hirdetések hátránya alapvetően a számítógép használatából eredő, kevesebb ráfordított időből ered. A trendek azt mutatják, hogy a fejlődő országokban átlagosan egy felhasználó valamivel több mint 5 órát tölt netes videónézéssel havonta, ami a televízió esetében lényegesen több. Ugyanakkor az internet impulzus-érzékenysége miatt a felhasználók több mint 70 százaléka elkattint akkor, ha egy videó előtt hirdetést lát. Ez már rövidtávon is az olyan kreatív hirdetési formákat helyezi előtérbe, mint a rollover, vagy az egyedi lejátszók kialakításának lehetősége.
Online stratégiák
A videós tartalmakhoz kapcsolt hirdetések mellett a listings-alapú hirdetések kerülnek egyre inkább előtérbe – felelte kérdésünkre Nagy Gergely. Az online média használói túl tudatosak ahhoz, hogy a tévéhez hasonlóan észleljék a hirdetéseket. Éppen ezért az egyes médiatulajdonosok azon dolgoznak, hogy az egyes tartalmakhoz olyan szolgáltatásokat (webáruház, affiliate megállapodások) rendeljenek, amelyek az olvasóban nem tudatosítják az üzleti modell hátteret és gyakorlatilag a tudtuk nélkül fizetnek azért az egyes kiadóknak a szolgáltatások ellenértékeként. „Cégünk három éve ismerte fel a lehetőséget a listings-alapú együttműködésekben, aminek köszönhetően évente közel 25-30 százalékkal nő az internetről érkező vásárlók száma és közel 15 százalékal az internetes értékesítésből származó árbevételünk” - avat be Takács Zsolt, a GSM Takács Kft. ügyvezető igazgatója. – „A videós hirdetésekkel májusban indulunk Magyarországon, ami mellett a mobilkóddal ellátott print felületeket próbáljuk ki kiegészítő felületként” – tette hozzá.
D.M.
Nemzetközi trendek
2008 decemberében Franciaországban 26,7 millió felhasználó nézett videót az interneten, egy néző átlagosan 92 videót tekintett meg egy hónap alatt. Ez az előző negyedévhez képest 5,4 százalékos növekedést jelent. A videónézések hossza is nőtt: míg tavaly szeptemberben egy átlagos francia netező 369 percet töltött internetes videók megtekintésével, addig ez decemberre 386-ra ugrott. Németországban 2007-ről 2008-ra tíz százalékkal nőtt az internetes videók népszerűsége, tavaly decemberben több mint 28 millióan néztek rövidfilmeket számítógépükön. Az amerikai piac szintén szignifikáns növekedést mutat: 2008 decemberében tavaly 14,3 milliárd videót néztek meg a felhasználók, mely több mint 13 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest. (Ahogy azt már megírtuk itt a blogban, valóságos videóboom van a Sanoma Újmédia-divízió háza táján is január óta, ami februárban is tovább folytatódott. A tavaly decemberi ~170.000-et követő januári 270 ezres videóindítási szám után februárban már 470 ezren indítottak el videós tartalmat site-jainkon.)